2014. aug. 13.

A keramikus kertje

Lőrincz Ágnes építész óriási kerttel körbevett házát és kézműves műhelyét  „Kerámiapark” néven találják meg az érdeklődők. Aki már egyszer is ellátogatott a műhelyt, játszóhelyet, tanodát és közösségi teret is magába foglaló reneszánsz hangulatú helyszínre, számtalan élménnyel, tudással és baráti kapcsolattal gazdagodhat. A mesés ligetet egész nyáron megtöltik a mesterségbeli tudásra és kikapcsolódásra vágyó fiatalok, akik igazán kreatív környezetben töltik itt a vakáció napjait. 







A tanórákat alkalmi kiállításokkal, közös kerti partikkal, kézműves vásárokkal és nagy lakmározásokkal teszik emlékezetessé a házigazdák. A halastóval, mini-állatkerttel, madárházzal, veteményessel, ritka növényekkel tarkított ligetes kertet Ágnes és férje, Ferenc tartja rendben. Sokat segítenek fiaik és hű tanítványaik is, mint az Artchaika egyesület tagjai. A régi mészkövekből épített lépcső-,támfal-,terasz-és alagútrendszer is saját tervezés, kivitelezés. A ház télikertjén és belső terein is látszik, hogy alkotó emberek otthonában járunk. 











Nem csak a kertet, de az egész épületet elborítják az itt készült dísz-és használati kerámiák, melyeket a különböző művészettörténeti korok és népművészeti stílusok szerint készítenek a mesterek és tanítványaik. A vidéki stílusú birtok a főváros budatétényi lankáin egész évben várja látogatóit, a gyermek és felnőtt tanfolyamokról a weboldalukon  informálódhattok.
Emlékeztetőül olvassátok a vizitkártya rovat invitálóját, melyet még 2009-ben irtam a helyről.
Kertjüket bemutató cikkem ezúttal az augusztusi Kiskegyed Otthona magazinban jelent meg, képes előzetes itt, a blogon. Köszönöm, ha tovább adod!


2014. aug. 4.

Szinekkel bélelve

Beleszülettem a kreativitásba…” - vall megörökölt alkotói vénájáról Farkas Borbála textildesigner, akinek összes felmenője hivatásos művész. Szülei - Farkas Ádám a Munkácsy-díjas szobrászművész és Rákossy Anikó festőművész - még ugyanabban, a ligetes kerttel körülvett  közel száz éves tornácos házban  élnek a Bükkös patak partján, ahol ő és szobrászművész húga, Zsófia megszületett. Így a család hosszú évtizedek óta értékes tagja a szentendrei művészek társaságának és aktuális műveiket rendszeresen láthatja az erre fogékony közönség   a „festők városának” apró galériáiban és művészpiacán. Borbála kedves emlékeket őriz a sokoldalú nagymamáról, Győrffy Annáról is, aki a „Pöttyös Panni” és más ifjúsági regények illusztrátoraként örök nyomott hagyott az 50-60 évek olvasóiban, sőt az utánuk következő generációkban is. Grafikusi hivatása mellett a néhai Goldberger gyár divattervezőjeként is dolgozott a sokoldaló nagymama, ezért a varrószobájában felcseperedő kisunoka, Borbála  textilcsodái láttán felesleges tovább kutatni a gének szerepét.



Az első saját tervezésű falikárpitok két gyermeke, Émma és Róza születésének idején készültek el, rajtuk a naponta elmondott gyermekmesék színes világát adaptálta a fiatal édesanya. Aztán sorra következtek a hozzájuk illő takarók, párnák, függönyök és terítők, mindegyik Bori szárnyaló fantáziájából merítve és a pachwork technika aprólékosan szabályos varrási módszerével kivitelezve.




A textilműhelyt és a családi otthont is magában foglaló szentendrei ház egy állandóan változó, cseppet sem unalmas terep. Az antik, stíl- és modern bútorokból ösztönös jóízléssel kialakított eklektikus berendezést kortárs festmények és plasztikák keretezik, melyek absztrakt forma- és színvilága Bori textíliáiban folytatódik. Ez a „varrótűvel festő” művész modern vonalvezetésű "téli korszaka", melynek ellentéte a változatosan szabálytalan, természetközeli, "virágos szezon".








-Tavasztól késő őszig virágba borul a kertem és a munkáim is – mutatja legújabb alkotásait, melyet a virágokkal színültig belakott teraszon leltározunk a nyári délutánon. Körülöttünk frissen nyírt fű szaga keveredik a virágillattal, míközben a futórózsák, mályvák és levendulák szépen lassan Farkas Bori táskáira, párnáira kapaszkodnak. Egy csokorra valót haza viszek belőlük magam is....





Személyes hangú művészportrém az augusztus-szeptemberi SZÉPLAK magazinban, képes előzetes itt, a blogon. Add tovább, ha tetszett!


2014. júl. 18.

Művészek a placcon

Már a kezdetektől, azaz a negyedik éve követem a tihanyi félszigeten szárnyait bontogató kezdeményezést, az ArtPlacc művészeti fesztivált, melynek talán legnagyobb érdeme, hogy különleges helyszinével és installációival új szint hozott a félsziget arculatába. Egyrészt visszanyúlik az itt működő legendás művésztelep hagyományaihoz, megszólitja a régióban alkotó művészeket, ugyanakkor sikeresen felpezsditi azt a levendulaillatú nosztalgikus hangulatot, mely az utóbbi évtizedekben kissé rátelepedett a tájra. Az összművészeti programkavalkád idén egyetlen, sokak számára ismerős helyszinre koncentrálódott, közvetlenül a kompkikötő szomszédságában. Ebben az ősfás, árnyas ligetben található az ötletgazda, Peleskey Ákos korábbi projektje a "Piacplacc", mely szombati bio-és kézműves kirakodóvásárról már régóta tartozom egy hangulatjelentéssel /igérem, pótolom!/...
"Látványcirkusz és gyerekfoglalkozások, slam poetry és olvasósarok, iró-olvasó találkozók és kortárs-filmes esték, nappali és éjszakai tárlatvezetések, műteremlátogatások és művészeti workshopok, gasztro-bisztro és "ehető-Balaton" növénytúrák...."- olvasom az Artplacc öt napjának zsúfolásig teli, reggeltől éjszakáig tartó programját, mely idén a kelet-nyugati határnyitás 25. évfordulóját ünneplő országok művészeinek részvételével várja a látogatókat. Képes beszámolóm a helyszini előkészületekről, a törött kézzel is lankadatlan főszervezőről és az első nap éjszakájáról készültek, a részletes programot éljétek meg a helyszinen, Ti is! :     





07.16. az első nap estéje: