2014. júl. 18.

Művészek a placcon

Már a kezdetektől, azaz a negyedik éve követem a tihanyi félszigeten szárnyait bontogató kezdeményezést, az ArtPlacc művészeti fesztivált, melynek talán legnagyobb érdeme, hogy különleges helyszinével és installációival új szint hozott a félsziget arculatába. Egyrészt visszanyúlik az itt működő legendás művésztelep hagyományaihoz, megszólitja a régióban alkotó művészeket, ugyanakkor sikeresen felpezsditi azt a levendulaillatú nosztalgikus hangulatot, mely az utóbbi évtizedekben kissé rátelepedett a tájra. Az összművészeti programkavalkád idén egyetlen, sokak számára ismerős helyszinre koncentrálódott, közvetlenül a kompkikötő szomszédságában. Ebben az ősfás, árnyas ligetben található az ötletgazda, Peleskey Ákos korábbi projektje a "Piacplacc", mely szombati bio-és kézműves kirakodóvásárról már régóta tartozom egy hangulatjelentéssel /igérem, pótolom!/...
"Látványcirkusz és gyerekfoglalkozások, slam poetry és olvasósarok, iró-olvasó találkozók és kortárs-filmes esték, nappali és éjszakai tárlatvezetések, műteremlátogatások és művészeti workshopok, gasztro-bisztro és "ehető-Balaton" növénytúrák...."- olvasom az Artplacc öt napjának zsúfolásig teli, reggeltől éjszakáig tartó programját, mely idén a kelet-nyugati határnyitás 25. évfordulóját ünneplő országok művészeinek részvételével várja a látogatókat. Képes beszámolóm a helyszini előkészületekről, a törött kézzel is lankadatlan főszervezőről és az első nap éjszakájáról készültek, a részletes programot éljétek meg a helyszinen, Ti is! :     





07.16. az első nap estéje: 



































2014. júl. 1.

Aranyló & papírcsipke

"...A szombati ebédhez a pajtában terítenek a lányok, mialatt a kertek alatt a Szmrecsányi törzs tagjai rendes évi lovasíjász rangadójukat tartják. Az ünnepi asztalt áttört-csipkézett papírterítékek díszítik régi magyar motívumokkal : halasi csipke, korondi madaras, úri hímzés és Viktória-mintás változatban. Tervezőjük most épp „tanuló egyes” státuszban szőrén üli meg hat szép lova egyikét és nyilaival a verseny egyik díját célozza. Arabella, a magyar félvér paripa ma példásan teljesít, hisz tegnap délután Vivaldit hallgatott élőben a házhoz érkező csellistától. Mert ezen a Balaton felvidéki portán a lovakat emberszámba veszik, sőt családtagként kényeztetik. Közben a pálya szélén, színes papírkoronájukat lengetve három izgatott királyfi  - Árpád, Benedek és Fülöp - drukkol a mamának ... Akinek nagyméretű, szuggesztív olajfestményei, lírai fotómontázsai és lüktető videó-installációi mind-mind a szeretett lovakkal megélt érzelmeket, ló és lovas egymásra utalt állapotának élményét közvetíti..."
A történet folytatását a júliusi Lakáskultúrában találjátok, melynek Vizitkártya rovatával ezúttal Veszely Bea képzőművész birtokán jártam és az Aranyló manufaktúra szépséges papírtermékeit - a tradicionális magyar forma-és motívumvilágból merítő, romantikus hangulatú, de modern funkciójú terítési kellékeket - vizsgáltam meg közelebbről. Gyertek velem e különleges helyszínre és ha tetszett, adjátok tovább a hírét!















2014. jún. 12.

Olaszrizling currys csirkével

„Happy cooking!”- így nevezi a nyári vendégváró alkalmakat Rohini Berry indiai textilművész és divattervező, akit a nyári hónapokban leginkább kiváló főzőtudományáról és kiskertjének fűszereiről- zöldségeiről ismerhet meg az otthonába érkező vendég. A mindig mosolygós, ébenfekete hajú hölgyet és szőke fürtös kislányát a közeli faluban is gyakran látni, ahol színpompás selyemkendőivel és ruháival a Káptalantóti „liliomkert piac” egyik kedvenc árusa. A szőke kislányról, Rohini magyar életéről és a Feketebács- hegy lábánál megbújó, új életre keltett birtokról főként egy magyar fiatalember, Gábor tehet, akinek házi borai és pizzái miatt is gyakran visszatérnek a nemzetközi kerti konyha alkalmi látogatói. 
-„Megvárt minket a saját álmunk!”- emlékeznek az öt éve átélt és azóta is tartó pillanatra, amikor sajátjuk lett a közel hatezer négyzetméteres terület és nekifogtak a beszakadt tetejű, drámaian elhanyagolt ház felújításába…
A vidéki rusztikus és patinás antik stílusok finom keveredéséből mértéktartó eleganciájú otthon és vendégház született, melyet sok kreativ megoldással, saját készítésű bútordarabokkal spékeltek, miközben a helyi piacokról és használtbútor kereskedésekből is rendszeresen vadásztak ide illő kiegészítőket. A hangulatos eklektika a ház falain kívül is folytatódik: Rohini aprócska textilbutikjában, ahol az organikus anyagokból készült keleti ihletésű ruhákat magyar igényekre szabta a designer-háziasszony. Valamint a tetőteraszos nyári konyhában, ahol a birtok zöldségei, gyümölcsei, fűszerei landolnak a házigazdák keze alatt, hogy a kedélyes beszélgetés és baráti italozás közben ízletes vacsorává alakuljanak az olasz-magyar-indiai fúziós konyha íratlan szabályai szerint. Mert e patinás házban zajló boldog főzőcske nem csak egy recepttár, hanem tudatosan alakított és valóban élhető életforma is.
Cikkem a júniusi Széplak magazinban olvasható, ha tetszett, oszd meg e posztot barátaid között!